„Jaj, mily sekély a mélység / és mily mély a sekélység / és mily tömör a hígság / és mily komor a vígság.” Kosztolányi Dezső Esti Kornél éneke című versének néhány sora akár a koncert mottója is lehetne. Az elhangzó zeneművek és a hozzájuk tartozó beszélgetések ugyanis azt a témát járják körül, hogy mitől nehéz (vagy éppen könnyű) egy zene akár kompozíciós, akár előadói, akár befogadói nézőpontból. A válasz – miként azt mások mellett Schumann, Debussy, Bartók és Ligeti életműve is illusztrálja – korántsem egyértelmű. Lehet valami játéktechnikai értelemben könnyű, ám zeneileg mégis megterhelő, vagy fordítva, egy-egy mű esetében pedig az előadó által befektetett energia sokszor nem áll egyenes arányban a hallgatói élmény jelentőségével. Ugyanakkor a legnagyobb szerzők – ha előlegezhető ekként az est tanulsága – még a legkisebb darabjaikban is nagy zenéket írtak.

Idén is folytatódik Csalog Gábor Dialógusok (a) zenével című sorozata, amelyben nemcsak a számára legkedvesebb zeneszerzőket és műveiket hívja párbeszédre, hanem Fazekas Gergely zenetörténészt is, akivel az egyes koncertek első felében beszélget majd a szünet után elhangzó kompozíciókról. A dialógusok további résztvevői: Johann Sebastian Bach, Ludwig van Beethoven, Franz Schubert, Liszt Ferenc, Johannes Brahms, Claude Debussy, Bartók Béla, Ligeti György és Kurtág György.